Horváth Zoltán írása

Szombathely bejelentkezne a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. A Fideszes városvezetés projektjéhez már a logót is megtalálták, miközben a cool ellenzéki hozzáállás úgy néz ki az, hogy körberöhögjük a próbálkozást. És tényleg: van mit "építeni, szépíteni" (by Puskás Tivadar), felújítani, de számunkra szimpatikusabb hozzáállás Jordán Tamásé, aki ugye annyira nem a regnáló hatalom szíve csücske. Láthatóan és egyértelműen mégis egyből az elképzelés mögé állt. Sőt kortárs nemzetközi színházi fesztivált is vizionált már.

Forrás: alon.hu

Bár, ha reálisok akarunk lenni, valószínűleg az erős kulturális és politikai háttérrel rendelkező Debrecennel szemben kevesebb az esélyünk, de látni kell, hogy egy vidéki középvároshoz képest hihetetlenül sokszínű, gazdag a kulturális intézményrendszere Szombathelynek: jól működő színház, bábszínház, sok egységből álló múzeumhálózat (Savaria Múzeum, Smidth Múzeum, Romkert, Skanzen, Képtár, ISEUM), szimfonikus zenekar, könyvtár, közművelődési intézmény, kiváló eredményeket produkáló önkormányzati art mozi. Ezek mellett civil szervezetek, hagyományokkal rendelkező történelmi karnevál, egyház(ak) által működtetett kulturális rendszer stb.

Az Európa Kulturális Fővárosa projekthez hasonló kezdeményezések teszik lehetővé azt, hogy a napi politikai iszapbirkózás helyett távlatok is kirajzolódjanak. 

Ezt mondták persze az olimpiára is, és álomgyilkosoknak nevezték azokat, akik megtorpedózták (lást. LMP és a zöldekre rácsatlakozó Momentum), de látni kell, hogy egy nagyívű kezdeményezés, még ha pénzzel is jár, de csak addig támogatható, amíg nincs benne kódolva a korrupció, és a fenntarthatatlanság. Márpedig az olimpiával ez volt a helyzet.

Forrás: http://www.iseumsavariense.hu/ 

De reméljük a legjobbakat, és hogy mindettől mentes lesz ez a kezdeményezés, valamint hogy új típusú kulturális innovációkkal még jobban frissülhet Szombathely.

Márpedig, ha így van, miért ne álmodhatnánk magunkat itt Nyugat-Magyarországon Európa Kulturális fővárosává? Miért kellene kötelező ellenzéki dacból lesöpörnünk az asztalról a tervet, ahelyett, hogy zászlóvivői lennénk? Miért ne lehetne a kultúra az ami összeköt minket, ha már olyan sok dolog szétválaszt?

Ettől még elítéljük az állami korrupciót, az autokratikus, mindent leuraló politizálást, a nemzeti cinizmus rendszerét. Fenntartható, szociális, széleskörű helyi önállóságot megteremtő rendszert szeretnénk, de ennek alapja pontosan a kultúra lehet.