2009 körül úgy tűnt, hogy az akkor feltűnő kalózpártok új színt hoznak az európai politikába. A sikerek után süllyedni látszott a hajójuk, ám a nemrég lezajlott izlandi, vagy a minapi cseh választások után elképzelhető, hogy nem tűnnek el végleg.

A világ a 2006-ban alakult svéd Kalózpártra a 2009-es Európa Parlamenti választásokon elért 7,1%-os eredményük után figyelt fel, amellyel két mandátumot is szereztek. A párt sikere után sorra alakultak Európában, sőt a világ más tájékain is a kalózpártok. Programjukban az online kulturális javakhoz való hozzáférés (értsd ingyenesség a filmek, zenék letöltésében), digitális szabadságjogok, biztonságos adatvédelem, az oktatás ingyenessé tétele, közvetlen demokrácia stb. szerepeltek. Az első kalóz EP képviselő a zöldek frakciójában foglalt helyet, de megalakult a nemzetközi szervezetük is.

A svéd Lars Christian Engström volt az első kalóz EP képviselő

A 2011-es berlini választás során a német Kalózpárt közel 9%-kal került a tartományi parlamentbe. Ezt követően több német tartományba is bekerültek, ám a 2013-as országos választásokra szétcsúsztak a német kalózok, és csupán 2,2%-ot kaptak. 

A 2014-es Európa Parlamenti választáson a svédek kiestek, a német kalózok pedig csupán egy helyet tudtak szerezni, azt is csak úgy, hogy az alkotmánybíróság eltörölte a listás küszöböt, így gyakorlatilag egy képviselője minden pártnak lett, aki el tudott indulni.

A kalózok a világ számos helyén rendelkeznek önkormányzati képviselővel, ám a nemzeti parlamentekbe már nem igazán tudtak felkapaszkodni, pedig kezdetben tényleg nagy jövőt jósoltak nekik. Egy új alternatívát jelentettek a már rögzült politikai rendszerben a liberális és a baloldalon az Y, majd Z generációs kockákból, hekkerekből, független művészekből, bogaras nagyvárosiakból álló csapatukkal.

Magyarországon 2009-ben az LMP-n belül alakult meg a Kalózpárt. Pár év múlva önállósodtak, a 2014-es választásokra azonban csak egy képviselőjelöltet tudtak állítani, aki csupán 1% környéki eredményt ért el. A párt nem sokra rá meg is szűnt.

Ahogy a svéd és német kalózok lendülete megtört, sokan már temették is őket, ám 2016-ban Izlandon értek el kimagasló eredményt, ám mivel senki sem tudott kormányt alakítani (a Kalózpárt sem), ezért a választásokat 2017. október 28-án megismételték. A kalózok 9%-ot és 6 mandátumot szereztek. A hírek szerint más baloldali pártokkal együttműködve kormányra is kerülhetnek.

Izlandi kalózok örülnek a választási sikernek 2016-ban

Egy héttel korábban a cseh kalózok is hallattak magukról: meglepetésre a harmadik legerősebb erő lettek a cseh parlamentben, több mint 10%-os eredménnyel.

Kérdés tehát, hogy a recsegő-ropogó hagyományok pártrendszerben, amikor a régi pártok tűnnek el a semmibe, ám pár év, vagy akár hónap alatt a földből nőnek ki új alakulatok, amelyek kormányt alakíthatnak, a kalózoknak lesz-e, lehet-e szerepük, vagy megmaradnak ki színes jelenségnek.

Ne maradj le semmiről! Kövesd blogunkat és Facebook-oldalunkat (ITT), hogy mindig lásd, mit gondolunk a világról!